Vár az ismeretlen, pár nap és egyetem. Egy "új világ". Be kell valljam kicsit félek, szokatlan ez az egész, egy darabig az is lesz. De bele jön az ember idővel, mint mindenbe, ha igazán akarja. Tudom hogy nehéz lesz és nem tudom pontosan mivel, milyen nehézségekkel állok szemben, de biztos vagyok benne hogy nem lesz könnyű. Tanulni kell majd. Megfelelni. De emellett számos új "harcos társat" is megismerhetek majd, valamint új/érdekes ismeretekkel gazdagodhatok az élet minden területén. Persze biztosan lesznek ezek között olyanok is amit nem feltétlen tartanék szükségesnek. Van bennem egyfajta kíváncsiság is azért. Milyen lehet egyetemistának lenni? Hamarosan minden kiderül.
Nincs olyan dolog a világban véleményem szerint ami nem osztaná meg az embereket. Ha jobban bele gondolunk nem is az a bizonyos dolog osztja meg az embereket, hanem valójában mi magunk foglalunk állást mindennel kapcsolatban, tehát saját magunkat osztjuk meg. Hogy lehet például egy focicsapat játéka valaki számára csodálatos, míg egy másik személy szerint unalmas/rossz? Ha valami jó, akkor az miért nem jó mindenki szerint?Hogy lehet egy könyv izgalmas valakinek ha másnak egyáltalán nem az? Hogy lehet az embereknek más és más a vallása? Melyik az igazi? Van ilyen vallás egyáltalán? Mindenki számára az amiben hisz? Életünk során, születésünk óta más és más körülmények között nőttünk fel. Más emberek, tényezők vesznek körül minket. Egy csecsemő hogyan dönthetne például a vallásáról? Sehogy. Rákényszerítik. Bár ez így erősen hangzik, de gondoljunk csak bele, nem a gyermek dönt róla hogy miben hisz, hanem a szülei. Ők honnan tudják hogy fiuk is egyetértene velük? Később persze (általában) mikor felnő a srác, görcsösen ragaszkodik ahhoz a valláshoz amit választottak neki, vagy éppen ahhoz a párthoz amit szülei preferálnak és ő kiskora óta azt hallotta hogy az a jó a többi rossz. ...
Pár napja láttaam egy videót:
Nagyából hasonló volt a jellege mint ennek a videónak csak nem volt alatta szöveg. A vicc az egészben az, hogy itt még meg is magyarázzák hogy milyen jó ha ütik egymást az emberek, mert a meccsen már nem fogják. Megint a széthúzás, 2 "idióta szar" csapat miatt. Félre értés ne essék, tisztelem a Ferencváros és Újpest csapatokat, egykor, biztosan nagy sikereket értek el, 10-20-30 éve. A múltból azonban nem lehet megélni és mostanság egyik csapat se jeleskedhet azzal hogy valami világverő gárda lenne, sőt, igen silány, minőség nélküli hazai bajnokságunkban sem kiemelkedőek, de még csak az első három közé se tartoznak. Persze nem a csapat tehet arról hogy "szurkolói" rendet bontanak, keresik a bajt stb. Csak azért verik össze egymást a pályán és pályán kívül, mert az egyik X a másik Y csapat szurkolója. Állítom hogy ezeket a nagy szurkolókat, ha megkérnék hogy sorolják fel csapata kezdő tizenegyét, nem tudná felsorolni, a fele biztosan nem tudná. Sokan csak azért járnak meccsre hogy levezethessék a feszültséget, a stresszt és egyéb problémákat háttérbe szoríthassák.
Hogy merjen egy átlagos család, gyerekekkel kilátogatni egy mérkőzésre ha ilyen és ehhez hasonlók mennek a 90 perc alatt. Megint a megosztottság, a másik utálata...
FC Barcelona - Real Madrid
Ma 22:30 kor kupadöntő visszavágó Madridban, a Barcelona 3-2-es előnnyel várhatja a mérkőzést. Barcelona szurkoló vagyok. Pontosan nem tudom mióta, de ez a dátum körülbelül 2005-re tehető, mikor még olyan játékosok alkották a csapat vázát mint Deco, Guly,Ronaldinho, Mark van Bommel, Eto'o (meg persze pár olyan aki még ma is alapember)... Azért lett a katalán együttes a kedvencem mert szimpatikus volt a csapat által képviselt játék és mentalitás, a fiatal tehetségek foglalkoztatása... Persze az eredmények is jöttek sorba és ha valami sikeres akkor rengetegen fogják szeretni, ugyanakkor az éremnek két oldala van, így legalább annyian fogják utálni is. A Barcelona is egy nagyon "megosztó" csapat, vagy szeretik vagy nem. Szörnyülködve szoktam olvasni a fórumokon vagy a facebookon amikor a Barca-Real fanok oltják egymást. Ha valaki mást szeret/preferál mint az adott ember akkor egyből megy a fújolás meg a kritizálás stb. Itt előjön megint a széthúzás. Miért nem mindegy hogy ki melyik csapatot kedveli? Nekem pl van nem 1 barátom aki Real Madridos de veszekedni azon, hogy melyik a jobb csapat vagy hogy kritizáljam őket azért hogy miért Madrid drukker nekem nem jut eszembe és nekik se fordítva. Elkeserítő olvasni amikor megy a csicska barca, meg szar a real szöveg. Elismerem a Real Madridot mint csapat, elismerem Ronaldot mint játékos, mindkettő jó, a Madrid 2011 spanyol bajnok csapata, nem mondom nem fáj kimondani, mert örültem volna a ismét a gránátvörös-kékek nyernek, de a fehérek jobbak voltak. Ronaldo rengeteg gólt lőtt a tavalyi szezonban és kétségtelenül a csapat húzóembere. Kiváló játékos. Emberként se biztos hogy olyan, amilyennek a média bemutatja... mindenki döntse el maga hogy neki ez szimpatikus-e vagy sem.
Ronaldo vs. Messi
Számomra ilyen nem létezik. Nincs köztük párharc. Mindkét játékos hihetetlen jó. Mindkét játékos más és másban emelkedik ki, vagy jobb a másiknál. Erről többet nem szeretnék írni.
Nagyváros
Egyetemi életem jövő héten kezdődik meg igazán, bár már ezen a héten szokni kell a dolgokat. Be kell valljam elég fura ez az új helyzet. Rengeteg ismeretlen hallgató között vagyok, egy rengeteg emberrel zsúfolt városban. A villamoson, metrón megy a tolongás, mindenki siet, az emberek barátságtalanok, senkiben sem bíznak, az autók hangja egy pillanatig sem csillapodik, a dugók állandóak. Az embereket terelik, ne gondolkozz, majd ők irányítanak, ez a cél. Tudtam hogy így lesz, már tapasztaltam is jó néhányszor... mégis újra és újra megdöbbenek néha pár dolgon. Most én is részese vagyok az egésznek, ugyan úgy terelnek, ugyan olyan kis hangya vagyok mint a többi ember, de próbálok figyelni magamra... Mindenki figyeljen magára.
Mivel már napok óta próbálom összeszedni a gondolataimat ezért ma a tegnap esti/ ma hajnali spanyol kupadöntőről írnék egy keveset. Meglepődtem. Tudtam hogy a Real erős, sőt, amikor megszületett az első meccs 3-2-es végeredménye, valamiért rossz érzésem volt, éreztem hogy vissza üthet az a hatalmas hiba a meccs végén. És vissza is ütött. Az első fél órában a Real Madrid lemosta a pályáról a Barcelonát. A mérkőzés a félidőben 5-0 is lehetett volna. Szita gyenge védelem, kevés labdabirtoklás, igazi helyzet nélkül. A fehérek rúgtak két gólt, született egy jogos kiállítás aztán Messi visszahozta a reményt... A második félidőt igazság szerint nem láttam, de kiegyenlített játékrészről olvastam. Alves lesérült a bemelegítéskor, de szerintem erre nem szabad fogni a kudarcot. Egyszerűen ez a teljesítmény/ forma kevés volt. A katalánok álmosan kezdtek. Majd legközelebb...
Közben Iniesta kapta az UEFA Év játékosa díjat. Megérdemelte. De! Legutóbbi 2-3 mérkőzésén egyfajta könnyelműséget fedezek fel játékában. Ha megkapja a labdát eltököli a dolgot, a védők visszaérnek szerelik. Túlságosan könnyelműnek tűnik, remélem javul a formája/ hozzáállása, mert egy kiváló játékos.